A munkabérelőleg kifizetése a munkavállalók átmeneti pénzügyi szükségleteinek enyhítésére szolgáló lehetőség, amelyet a munkáltató előre biztosít a munkabér esedékes kifizetési időpontja előtt. Ez az eszköz segítheti a munkavállalók átmeneti pénzügyi problémáinak megoldását, ugyanakkor a munkáltatónak biztosítania kell, hogy az előleg visszafizetése szabályszerűen történjen.
Ezenkívül a munkabérelőleg felhasználható vészhelyzetek esetén, például váratlan orvosi költségek vagy sürgős lakásjavítások finanszírozására, amikor a munkavállaló nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel. Hasznos lehet továbbá a nagyobb, előre nem látott kiadások fedezésére is, mint például egy családi esemény vagy egy elromlott jármű javítása. Ezzel segítve a munkavállalókat a pénzügyi stabilitás megőrzésében. Ennek jogi és pénzügyi szabályozása szigorú keretek között történik, és jelentős adminisztrációs terhet róhat mind a HR-, mind a pénzügyi osztályokra.
A modern technológiai megoldások – mint az automatizált bérszámfejtési rendszerek – jelentősen csökkenthetik ezt a terhet, lehetővé téve a gyorsabb, hatékonyabb és biztonságosabb munkabérelőleg-kifizetéseket.
A munkabérelőleg jogi háttere és feltételei
A munkabérelőleg nem azonos a munkabér előrehozott kifizetésével, hanem olyan előzetesen nyújtott pénzösszeg, amelyet a munkavállalónak később vissza kell fizetnie. A szabályozás alapját a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), valamint a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) adja.
A munkáltató kizárólag a munkavállaló kérelmére, méltányolható indok alapján biztosíthat munkabérelőleget. Tekintve, hogy a munkabérelőleg során a munkáltató egy kamatmentes kölcsönt nyújt, célszerű a kérelmet és a kifizetés engedélyezését írásba foglalni, és rögzíteni az előleg összegét, a visszafizetés ütemezését, a munkabérelőleg levonásának részleteit, valamint a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelezettségeit a jövőbeli jogviták elkerülése érdekében. A vállalatok gyakran belső szabályzatokat is alkalmaznak a maximális összeg és a jogosultság meghatározására.
Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés g) pontja értelmében a munkabérelőleg akkor tekinthető kamatmentesnek, ha az összege nem haladja meg az érvényes minimálbér ötszörösét (2025-ben 1.454.000 forint), és a visszafizetés legfeljebb 6 hónapon belül megtörténik. Fontos szabály, hogy amíg a munkavállalónak van vissza nem fizetett bérelőlege, addig újabb előleg nem adható.
A visszafizetés szabályai és korlátozások
A munkáltató az Mt. 161. § (2) bekezdése értelmében a munkabérből levonhatja a követelését, amennyiben az előlegnyújtásból ered. A munkabérelőleget havi részletekben vonhatja le a munkavállaló béréből, de a levonás nem haladhatja meg a levonásmentes munkabérrész határát, amely a minimálbér 50%-a. Ha a munkavállaló a jogviszony megszűnése előtt nem törleszti az előleget, a munkáltató a végkielégítésből vagy más járandóságból követelheti az összeget.
Adózási vonatkozások
A munkabérelőleg nem számít jövedelemnek a kifizetés időpontjában, így nem keletkezik azonnali adókötelezettség. Ha azonban a munkáltató elengedi az előleget, az a munkavállaló számára adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint. Tehát egyfajta kölcsönről van szó (amit vissza kell fizetni), ezért értelemszerűen visszafizetni is a bruttó összeget kell.
Azonnali hatályú felmondás és a bérelőleg viszonya
Az Mt. 80. § értelmében „A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét.” A munkabérelőleg önmagában nem akadályozza meg az azonnali hatályú felmondást, de a kifizetésének tényét a végelszámolás során figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogyha a munkavállalónak már kifizették az előleget, azt a végkielégítésből vagy más, a munkaviszony megszűnésekor járó kifizetésekből levonhatják. Amennyiben az előleg kifizetése nem felel meg a szabályoknak (például indokolatlanul került kifizetésre), a munkáltató visszakövetelheti azt, illetve a munkáltató az előleg visszafizetésére vonatkozóan keresetet indíthat, ha úgy ítéli meg, hogy a munkavállaló nem teljesítette az előleg kifizetésekor vállalt kötelezettségeit. Az ilyen keresetek alapja lehet a munkavállaló által végzett munkavégzés hiánya, vagy a munkaszerződésben meghatározott feltételek megszegése.
Az előleg kifizetése nem változtat azon a tényen, hogy az azonnali hatályú felmondásra jogosult a munkáltató, azonban a pénzügyi elszámolásban az előleg összege befolyásolhatja a végső kifizetéseket.
Egyebekben visszaélésre is okot adhat a jogintézmény nem megfelelő alkalmazása, így például a Fővárosi Ítélőtábla Mf. 31.147/2023/6. sz. ítéletében is rögzítette, hogy az ügyvezetői munkakört betöltő felperes esetében a bérezés körébe tartozó valamennyi juttatásról a munkáltatói jogkört gyakorló volt jogosult dönteni. A felperes saját hatáskörben hozott, saját maga részére munkabérelőleg és EDENRED utalvány kifizetésére vonatkozó döntésével azonnali hatályú felmondást megalapozó kötelezettségszegést követett el.
Modern digitális megoldások a munkabérelőleg kifizetésére
A hagyományos bérelőleg-kifizetés adminisztrációja bonyolult és időigényes, de az új technológiai fejlesztések ezt a problémát hatékonyan tudják kezelni. Számos digitális platform kínál lehetőséget a munkabérelőleg előre történő kifizetésére, amelyet a munkavállalók igényelhetnek, mielőtt a havi bér megérkezik. Az automatizált rendszerek, mint például a különböző digitális bérszámfejtő programok, lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy a már ledolgozott munkanapjaik után járó bérükhöz kamatmentesen hozzáférjenek. Különböző előnyei vannak ezeknek a szoftvereknek, mint például, hogy a munkavállalók pár – egy mobilalkalmazáson keresztüli – kattintással kérhetnek előleget egy online felületen, és az előleg azonnali átutalással érkezik a bankszámlájukra. A hó végi bérszámfejtés automatikusan levonja az előleget, így nincs manuális adminisztráció, valamint garanciális elemként a rendszerek azt is biztosítják, hogy a munkavállalók ne vehessenek fel több előleget, mint amennyire jogosultak.
Összegzés
A munkabérelőleg hasznos pénzügyi eszköz a munkavállalók számára, azonban szigorú jogszabályi keretek között kell maradnia. Az automatizált megoldások jelentősen egyszerűsítik a folyamatot, csökkentik az adminisztrációs terheket és biztosítják a munkáltatók számára a törvényes működést. Ha a munkáltató jogellenesen von le nagyobb összeget a munkabérből, a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat. Ha a munkavállaló nem teljesíti a visszafizetési kötelezettségét, a munkáltató polgári peres úton követelheti az összeget. Emellett a helytelen nyilvántartás vagy az adózási szabályok megszegése jogi és pénzügyi következményekkel járhat, éppen ezért a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt fontos tisztában lenniük a vonatkozó jogszabályokkal annak érdekében, hogy elkerüljék a jogi problémákat.
A szerző Mészáros Zsuzsa ügyvéd, munkajogi szakértő.